Az emberi besz�d a kutat�k szerint kb. 30000 �vvel ezel�tt kezd�d�tt. A tagolt besz�d m�r megfelelt a mai k�zl�si rendszereknek. Csak k�vetkeztetni tudunk arra, hogy l�tezett-e valamilyen k�z�s �snyelv. Ma kb. 5000 nyelvet besz�lnek. A magyar nyelv el��lete kb. 10000 �vvel ezel�tt kezd�d�tt. Rokoni kapcsolatainkat az �sszehasonl�t� nyelvkutat�st az ur�li nyelvcsal�db�l eredezteti. Ez az alapnyelv kb. i.e. IV. �vezredben �lt.

A nyelvrokons�g t�ny�t az �sszehasonl�t� nyelvtudom�ny a szab�lyos elt�r�sekben l�tja pl.: a magyar sz�kezd� "h" hang az �sszes t�bbiben "k".

A finnugor rokons�g:
Manysik vagy vogulok: az Ur�l hegys�g �s az Ob foly� k�z�tt �lnek kb. 6000. Kb. 1920-ig nemzets�gi csoportokban �ltek. Minden nemzetis�g k�l�n�r�s helyett csak totemisztikus k�ziratos jelei voltak. Hittek a l�lekv�ndorl�sban, a nemzets�g k�z�s �s�t valamilyen erdei �llatt�l sz�rmaztatt�k. Hittek a s�m�nokban, a n�pk�lt�szet�k �ratlan maradt a XX. szd-ig. Jelenleg cirill-bet�s �r�st haszn�lnak. Ugyanezek vonatkoznak a chantikra (osztj�kokra) is.
Komik vagy z�ri�nek: Eur�pa �szaki sark�ban kb. f�lmilli�an �lnek. Ter�leteik �sv�nykincsekben gazdag. F�ldm�vel�ssel, hal�szattal, h�ziiparral foglalkoznak. N�pm�v�szet�kben a fafarag�s �rt�kes. Vall�sos hiedelmeikben m�g �l az erdei vizi h�zi szellem fogalma.
Udmurt vagy votj�k: Kb. h�tezren, a K�ma foly� ment�n erd�kben �lnek. N�pszok�saik m�g t�kr�zik a pog�ny hitet, az �si babon�kat. A XIII. szd. �ta pravoszl�v vall�s�ak, igen er�s a halottak kultusza.
Manysik vagy cseremiszek: Kb. f�lmilli�an vannak. A Volga bal partj�n �lnek. N�pdalaik nagyon hasonl�tanak a magyar n�pdalokra. Ezek is pentaton st�lus�ak. Er�s viszont a t�r�k-�zsiai hat�s is. Zenei �let�k ma is fejlett. A term�szet megszem�lyes�tett t�rgyainak (pl.: nap, hold, sz�l) a tisztelete hagyom�nyos.
Mordvinok: Kb. m�sf�lmilli�an, elsz�rtan �lnek a tat�r, orosz, bask�r n�p k�z�tt az Oka foly� ment�n. A sztyepp�n f�ldm�vel�ssel �s �llatteny�szt�ssel foglalkoznak. K�tf�le mordvin nyelvet haszn�lnak, a t�bbs�g a n�pk�lt�szet sz�kincs�re, �s kevesen a tudom�nyos �s m�v�szeti sz�kinccsel besz�lnek.
Finnek: Kb. �tmilli�an, a Skandin�v-f�lsziget k�z�ps� r�sz�n �lnek. A finn sz� germ�n eredet�, jelent�se: gyalogl�, k�bor. Haz�jukat Souminak nevezik. A XIII. �s XIX. szd. k�z�tt sv�d uralom alatt �ltek paraszti, jobb�gyi sorban. 1809-t�l nagyfejedelems�gk�nt az Orosz Birodalomhoz ker�ltek. 1917-ben megalakult a Finn K�zt�rsas�g. A II. vil�gh�bor�ban N�metorsz�g oldal�n �lltak. A n�pk�lt�szet�k meg�rz�je a Kalevala c�m� eposz. Elias L�nnrot gy�jt�tte �ssze a sz�jhagyom�ny �ltal terjedt t�rt�neteket, �s abb�l adta ki v�gleges form�j�ban 1849-ben. Az �nekmond� verseiket mentette �t a nemzets�gi t�rsadalomb�l. A h�seposz alapgondolata: egy kis n�p h�si helyt�ll�ssal megszil�rd�tja a hely�t a vil�gban. Az ismeretekkel rendelkez� ember k�pes �rr� lenni az �letk�r�lm�nyein. A finnek ma minden m�v�szeti �gban vil�gsz�nvonalon alkotnak. �p�t�sz�k Alvar Aalto, zeneszerz�j�k Sibelius.
�sztek: Kb. egymilli�an �lnek. Germ�n eredet� a n�pnev�k. N�pdalaik v�ltozatosak. Dalaikat a vannel nev� h�ros hangszerrel k�s�rik. Epikus �nekeik egy r�sze egy h�seposznak a t�red�ke. Kalevipoegr�l sz�l, Kalevi fi�r�l. A XIX. szd. k�zep�n jegyezt�k le. 1946-ban megalap�tott�k az �szt Tudom�nyos Akad�mi�t.
Lappok: Kb. harmincezren elsz�rtan �lnek Norv�gi�ban, Sv�dorsz�gban, Finnorsz�gban. Nyolc k�l�nb�z� nyelvj�r�st besz�lnek. R�gi hitvil�gukban a s�m�nizmusra hasonl�t� term�szetvall�st gyakorolnak. Sz�jhagyom�nyaikban babon�k, n�pszok�sok �lnek. N�pdalaik balladaszer�ek, sok refr�nnel.
A finnugor nyelvrokons�got el�sz�r 1740-ben Norv�gi�ban kutat� Sajnovics J�nos bizony�totta be. Koppenh�g�ban megjelent k�nyv�ben a nyelvtani szerkezetek egyez�s�t, a ragoz�si rendszerek �s a toldal�kok egyez�s�t bizony�totta.