A rokon finn n�p nagy eposz�t Elias L�nnrot gy�jt�tte �ssze. 1828 �s 1834 k�z�tt vid�ki orvosk�nt hossz� dalgy�jt� utat tett Karjala rengetegeiben. Sz�mos epikus k�ltem�nyt, l�rai dalt �s var�zsig�t jegyzett fel. Ezekb�l �ll�totta �ssze az eposz els�, 32 �nekb�l �ll� kiad�s�t. Munk�j�t tov�bbfolytatta �s a nagysz�m� v�ltozatb�l a legjobbat v�lasztva szerkesztette egybe a Kalevala 50 �nekes teljes kiad�s�t, amely 1849-ben jelent meg.

A nemzeti eposz �nekei a Kalevala �s Pohjala n�pei k�z�tti ellent�tr�l �s harcr�l sz�lnak. A napf�nyes, tiszta Kalevala ellenp�rja a komor, hideg Pohjala, a S�t�ts�g Orsz�ga. Lak�i dologker�l�, rosszindulat� var�zsl�k �s boszork�nyok, akiket a leggonoszabb �s legveszedelmesebb boszork�ny Louhi uralkod�asszony ir�ny�t. Munka n�lk�l is gazdagok, mert birtokukban van a tarka tet�s, sz�ntelen �rl�, eles�get termel� csodamalom, a szamp�, amit Kalevala h�res kov�csa Ilmarinen k�sz�tett. - A kalevalai f�rfiak igazs�gtalannak tartj�k, hogy Louhi a szamp� minden �rlem�ny�t mag�nak tartja meg. Pohjal�ba mennek, hogy a szamp�t felossz�k, s az �rlem�ny fel�t Kalevala n�p�nek juttass�k. A Kalevala h�sei h�s-v�r emberek, de k�l�nleges k�pess�gekkel. A n�p k�pzelete az er�, az �sz, a tettrek�szs�g csod�lt tulajdons�gait s�r�tette ezekbe az epikai jellemekbe.

Vejnem�jnen, n�p�nek gy�zelmes vez�re valamennyi csod�lt tulajdons�got egyes�ti mag�ban, ezenfel�l � a nagy �nekes is. Ilmarinen a szamp� kov�csa az �r�k mesterember t�pusa, Lemminkejnen az ifj� vit�z, sportban, harcban, udvarl�sban verhetetlen, de szer�nytelen, szeles, k�rked�. A tragikus sors� Kullerv�, a rengeteg megal�ztat�st szenvedett rabszolga az olthatatlan gy�l�letet �s bossz�v�gyat testes�ti meg.

A Kaleval�ban a n�pnek a sz� erej�be vetett hite is t�kr�z�dik. A karjalai �nekmond�k �s hallgat�s�guk sz�m�ra bizonyos volt, hogy a r�gi kor t�ltosai val�ban k�pesek voltak szavuk erej�vel csod�latos tetteket v�grehajtani. Ugyanakkor az eposz vil�gosan kimondja: a nagy �br�ndot, a szamp�t, amely megszabad�tja az embert a mindennapi robott�l, csak munk�val, az �sz �s a k�z erej�vel lehet l�trehozni. A felvett �nekeket a szak�rt�-v�logat� h�rom r�szre tagolta. Az els� (Mitol�gia) r�szbe sorolta a mitol�gus-epikus eredetdalt, a m�sodikba (Epika) a tulajdonk�ppen epikus h�s�nekeket, a harmadikban - L�rai �nekek - kaptak helyet a dalok, ballad�k, a lakodalmi dalok, a p�sztor- �s vad�sz �nekek. Az eredeti h�si �nek megszabad�t�sa a var�zsig�k �s k�l�nb�z� dalos bet�tek terh�t�l, megk�nny�ti az olvas� sz�m�ra a Kalevala alapvet� tartalm�nak k�vet�s�t.

Az eposznak csod�latos k�pzeletgazdags�ga, sorainak muzsik�ja, gy�ny�r� nyelvezete mellett, tartalmilag is van mondanival�ja a mai ember sz�m�ra.